KKV-szektor: versenyképesség, munkahelyteremtés, szerkezetátalakítás

Downloads

Downloads per month over past year

Kállay, László (2012) KKV-szektor: versenyképesség, munkahelyteremtés, szerkezetátalakítás. Working Paper. Vállalatgazdaságtan Intézet, Budapest.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
700kB

Abstract

Absztrakt: A magyar KKV szektor kialakulása és növekedése a rendszerváltást követően fontos részévé vált a gazdasági szerkezetátalakulásnak; egy évtized alatt a méretstruktúra tekintetében helyreállítási folyamatot produkált, és a kétezres évek elejére a kevésbé fejlett európai országok KKV szektorainak jellemzőit mutatta. A KKV-k szerepe a foglalkoztatásban kiemelkedően fontos, mert az elmúlt húsz év csökkenő foglalkoztatási trendje mellett az egyetlen olyan szektorát adták a magyar gazdaságnak, amely növelni tudta a foglalkoztatottai számát, az 1990-es harmincezerről napjainkra másfél millió fölé. A KKV- szektor gazdasági átmenet kezdeti szakaszában gyorsan növelte szerepét a gazdaságban, elsősorban a jövedelemtermelésben és a foglalkozatásban, azonban ez a térhódítás nem tekinthető a javuló versenyképesség következményének, mert nem egy működő, hanem egy kialakuló piacon következett be. A KKV szektor szerkezetátalakulása a kétezres évek elejétől lelassult, azóta a fontos makrogazdasági mutatókban csak kis változások következnek be; nem változik jelentősen a KKV-k részesedése a jövedelemtermelésből, a foglalkoztatásból és a tőkéből. Az elmúlt évtizedben KKV-k megőrizték versenypozíciójukat hazai piacokon. A KKV-szektor több fontos minőségi mutatója nemzetközi összehasonlításban a felzárkózás jeleit mutatta 2008-ig. Javult a vezetők és alkalmazottak képzettsége, a külső finanszírozási források bevonásának képessége, gyorsan terjedt az infokommunikáció üzleti használata, egyes operatív menedzsmentszolgáltatásokat hatékonyan szerveznek ki a KKV-k, terjednek a vállalkozások közötti együttműködések. Ugyanakkor ezek a mutatók abszolút mértékben minden területen elmaradnak a fejlett országokban megfigyelhető értékektől. Nemzetközi adatok szerint az átlagos vállalatméret pozitív korrelációt mutat a gazdasági fejlettséggel; a fejlettebb országokban nagyobb az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma, az egy cégre jutó árbevétel, tőke és jövedelem. A hazai KKV-szektorban minden fontos, a versenyképességet jellemző mutató pozitívan korrelál a vállalkozás méretével, a nagyobb cégek tőkeintenzitása magasabb, az alkalmazottaik és a vezetőik képzettebbek, gyakrabban valósítanak meg innovációt, többet fordítanak kutatás-fejlesztésre, jobb eséllyel jutnak külső finanszírozási forrásokhoz, és jobbak a fajlagos eredménymutatóik is. A hazai KKV-szektor további fejlődésének feltétele a méretstruktúra átalakulása, növekvő áltagos vállalatméret növeli annak esélyét, hogy a KKV-szektorban foglalkoztattak száma jelenősen növekedjen. A KKV-szektorban foglalkoztatottak arányának további jelentős növekedése nem valószínű fejlemény, és nem is feltétele annak, hogy a versenyszférában nőjön a foglalkoztatottság. A KKV-szektor növekedési esélyei akkor a legjobbak, ha a nagy cégek növekedésével együtt, azt kiegészítve valósul meg. A KKV-k szabályozási környezete az elmúlt húsz évben instabil volt, ami nagymértékben növelte az alkalmazkodási költségeket, és bizonytalanságban tartotta a vállalkozásokat. A bizonytalanság elleni védekezés egyik lehetséges stratégiája a kis vállalkozásméret megtartása és az ezt részben kompenzáló informális együttműködések kialakítása. Emellett az elmúlt két évtized állami politikái jutalmazták a kis vállalatméretet és büntették a növekedést. Az alacsony, de nem fenntartható adó és járulékszintek ösztönző hatása erősen kétséges, miközben ez a fajta politika elkerülhetetlenné a teszi a későbbi kiigazításokat. A beruházások és/vagy a foglalkoztatás közvetlen ösztönzése vissza nem térítendő támogatásokkal nem hatékony eszköz. Magyarország európai összehasonlításban kimagaslóan sokat költött ilyen célokra, azonban sem a foglalkoztatásban, sem a beruházásokban, sem a versenyképességben nem látható olyan változás, ami indokolná ezt a politikát. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politikának – az Európai Unióban ajánlásaival összhangban – a stabil, kiszámítható szabályozási környezet kialakítására kell törekednie, ami akkor lehet sikeres, ha a jogszabály-alkotási folyamat szakmai tartalma és társadalmi kontrollja lényeges erősödik. Az állami szabályozásból eredő adminisztratív terhek csökkentése nem kampányszerűen, hanem következetes kormányzati és törvényhozói munkával valósítható meg.

Item Type:Monograph (Working Paper)
Uncontrolled Keywords:Kulcsszavak: kis- és középvállalkozások, versenyképesség, foglalkoztatás
Subjects:UNSPECIFIED
ID Code:458
Deposited By: Krisztina Kulcsár
Deposited On:26 Jun 2012 09:51
Last Modified:01 Jul 2016 04:06

Repository Staff Only: item control page