A makrokörnyezet és a szolgálatosodás összefüggései – európai és magyarországi termelővállalatok szolgálatosodása

Absztrakt (kivonat)

Absztrakt: Tanulmányunk az európai és magyarországi ipari vállalatok szolgálatosodását vizsgálja. A nemzetközi szakirodalom a szolgálatosodást javarészt fejlődő országokban és esettanulmányok segítségével vizsgálja, így kutatásunk újszerűségét az adja, hogy egyrészt elemzéseinket kérdőíves adatbázis alapján végeztük el, másrészt pedig az elemzésbe fejlődő országokat is bevontunk. Kutatásunk két fő részre osztható. Az első rész célja, hogy megvizsgáljuk, milyen kölcsönhatásban áll az ellátási láncban elfoglalt pozíció valamint a szolgálatosodás szintje az európai termelővállalatoknál. Eredményeink azt mutatják, hogy a globalizáció és a termelés nemzetközivé válása mindkét tényezőt jelentős mértékben befolyásolja. Ennek megfelelően a kelet-európai (fejlődő), illetve a nyugat-európai (fejlett) országokban eltérő üzleti modellek válnak dominánssá, amelyek különböző ellátásilánc-pozícióval és más-más szintű szolgáltatásnyújtással jellemezhetőek. Kutatásunk a dominánstól eltérő üzleti modelleket is azonosítja, melyek szintén működőképesnek bizonyulhatnak a két vizsgált régióban. A második rész a magyarországi termelővállalatok szolgálatosodását vizsgálja. Kutatásunkban körüljártuk, hogy a szolgálatosodás nemzetközi szakirodalom által elfogadott jellemzői mennyiben tekinthetők érvényesnek a magyarországi (azaz egy fejlődő országbeli) viszonyok közepette. Vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy a nemzetközi szakirodalommal összhangban a szolgáltatások stratégiai szerepe még alacsony a magyarországi termelővállalatoknál. Ugyanakkor mintánkban már megtalálhatók azok a vállalatok, amelyek mind stratégiai, mind működési szinten jelentősebb hangsúlyt fektetnek a szolgáltatások nyújtására. Fontos eredmény ugyanakkor, hogy a szolgálatosodástól elvárt pénzügyi előnyök még ezeknél a vállalatoknál sem realizálódnak. ----- Abstract: Our paper focuses on the servitization of European and Hungarian manufacturing companies. The servitization literature usually concentrates on developed countries and uses case study methodology. Our paper aims to contribute to the literature by using a larger database and involving developing countries as well in our study. Our paper contains two major parts. The purpose of the first part is to investigate the relationship between servitization and supply chain position of European manufacturing companies. We argue that the internationalization of production influences both supply chain position and servitization, which leads to different dominant business models in developed (Western-Europe) and developing (Eastern-Europe) regions. Besides the dominant models identified, our study also investigates other possible combinations of supply chain position and servitization which prove to be sustainable business models in the two regions. The second part focuses on the servitization of Hungarian manufacturing companies. We investigate whether the main characteristics of servitization accepted by the international literature are valid for firms operating in Hungary (i.e. a developing country). Results of our analysis indicate that in concordance with the literature the strategic role of services is still low at Hungarian manufacturing companies. However, we were able to identify several companies in our sample that place a greater emphasis on services both on strategic and operational level. Still, our findings show that these companies are not able to harvest financial benefits of servitization.